Nem értesítette a kibocsátót és az MNB-t a BELTÁV Kft. az 5 ezer eurós küszöb elérését követően kötött ügyleteiről
Budapest, 2023. március 16. – Az MNB 14,9 millió forint bírságot szabott ki a BELTÁV Vagyonkezelő Kft.-re a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet megsértéséért. Bár a társaság az érintett kibocsátó egyik vezetőjével szoros kapcsolatban álló személynek minősült, mégsem jelezte a tőzsdei cégnek és a jegybanknak, hogy a kibocsátó értékpapírjaival kötött ügyletei meghaladták a jogszabályi küszöbértéket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelése nyomán hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott a BELTÁV Vagyonkezelő Kft.-nél (BELTÁV Kft.), azt vizsgálva, hogy a társaságnak a NORDTELEKOM Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelet (MAR) vezetők ügyleteire vonatkozó rendelkezései.
Mint a jegybank megállapította, a BELTÁV Kft. – amely az ügyletek idején a kibocsátó egyik vezetőjével szoros kapcsolatban álló személynek minősült – 2020 és 2022 között évente a jogszabályban előírt évi 5 ezer eurónak megfelelő küszöbértéket meghaladó összegben végzett kereskedést a NORDTELEKOM Nyrt. által kibocsátott részvényekkel. A MAR erre vonatkozó egyértelmű előírása ellenére azonban a küszöbérték elérését követően létrejött ügyletekről nem értesítette a kibocsátót és az MNB-t sem.
Ha az adott naptári évben – nettósítás nélkül – az 5 ezer eurónak megfelelő limit elérése után további ügyletek jönnek létre, akkor a MAR alapján – a tőzsdei ügyletek fokozottabb átláthatósága, a piaci visszaélések, különösen a bennfentes kereskedelem megelőzése érdekében – a vezetői feladatokat ellátó személyeknek, valamint a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a létrejött ügyletekről a kibocsátót és a jegybankot. A kibocsátónak pedig az értesítés alapján publikálnia kell az ügyleteket a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken. Ennek hiányában ugyanis a tőkepiac szereplői, befektetői nem tudják meg például, hogy jelentős változások következhetnek a részvények tulajdonában, módosulhat a papírok kínálata, illetve a szavazati jogok aránya az adott kibocsátónál. A tranzakciókkal kapcsolatos információt emellett az MNB is felhasználja felügyelési tevékenysége során.
A MAR szerint vezetői feladatot ellátó személynek egyebek közt a kibocsátóval jogviszonyban álló és a kibocsátó ügyvezető, döntéshozó vagy felügyeleti szervében tagsággal rendelkező személy minősül. Vezetői feladatokat ellátó személy továbbá az a tisztségviselő is, aki hozzáfér a kibocsátó bennfentes információihoz, és jogosult annak jövőjét, üzleti kilátásait befolyásoló döntések meghozatalára. A vezetővel szoros kapcsolatban állónak minősül többek közt a vezető házastársa (vagy azzal egyenértékűnek számító partnere), eltartott gyermeke, vele legalább egy éve közös háztartásban élő rokona. Emellett az olyan jogi személy – mint jelen ügyben a BELTÁV Kft. – is szoros kapcsolatban álló személynek minősül, amelynek vezetője például az érintett kibocsátóban is vezetői feladatokat lát el, esetleg ilyen személy ellenőrzése alatt áll.
A jegybank a történtek miatt megtiltotta a BELTÁV Kft.-nek a szoros kapcsolatban álló személyek ügyleteire vonatkozó uniós rendelkezések ismételt megsértését, és 14,9 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek minősült, hogy az ügyletek egy részénél a kibocsátói részvény szerepelt a BUMIX indexkosárban, s a társaság több éven keresztül jelentős számú ügylet kapcsán nem teljesítette értesítési kötelezettségeit. Enyhítő körülménynek számított többek közt a BELTÁV Kft. együttműködő magatartása a vizsgálat során, illetve az is, hogy a rendelkezésre álló információk szerint önként felhagyott a jogsértő magatartás folytatásával.
Magyar Nemzeti Bank