TIPP: Látogasson el a Pénziránytű Alapítvány internetes oldalára, ahol a megtakarítások és mindennapi pénzügyik témakörében érdekes tartalmakat és hasznos/szórakoztató alkalmazásokat talál.

penziranytu_logo

 


Megtakarításaink elhelyezésekor különösen fontos a megfelelő pénzügyi szolgáltató kiválasztása. Ennek első lépése, hogy tisztában legyünk azzal, hogy pontosan milyen szolgáltatást, terméket veszünk igénybe, és hogy a kiválasztott szolgáltatónak van-e erre engedélye.

Az alábbi, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2015. 05. 21-án publikált táblázat azon intézmények nevét tartalmazza, melyek valamilyen típusú befektetési szolgáltatás nyújtására jogosultak itthon. Ezek között találhatók bankok, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamokban engedéllyel rendelkező intézmények fióktelepei.

 

A befektetési szolgáltatásokat közvetítő szereplők adatai nincsenek a listán, esetükben ugyanakkor az ügyféllel kötött szerződésben fel kell tüntetni annak a – jegybanki táblázatban szereplő – engedéllyel rendelkező társaságnak a nevét, amelynek szolgáltatásait kínálják.

 

Jogosultak továbbá Magyarországon befektetési szolgáltatási tevékenységet folytatni határon átnyúló szolgáltatást végző, bejelentéssel rendelkező intézmények, amelyek elérhetősége az MNB honlapján következő az alábbi menüpontban található meg:http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/piaci_szereplok/kereso/kereses. Ezen intézmények esetében a keresőbe először be kell írni az adott intézmény nevét, majd – találat megjelenése esetén – a tevékenységek között lehet ellenőrizni, hogy jogosult-e a társaság befektetési szolgáltatás nyújtására.

 

Magyarországon betétet csak engedéllyel rendelkező, illetve határon átnyúló szolgáltatást végző, bejelentéssel rendelkező hitelintézetek (így bankok, takarékszövetkezetek, lakástakarékpénztárak vagy saját tagjaik körében hitelszövetkezetek) gyűjthetnek az ügyfelektől. Ezek teljes listája szintén az MNB honlapjának fent említett menüpontjában található meg.

 

Nagyon fontos, hogy első lépésként mindenki leellenőrizze az alábbi listában, illetve az MNB honlapján, hogy szolgáltatója rendelkezik-e engedéllyel, és ha igen, ezen belül pontosan milyen befektetési vagy betéti szolgáltatás nyújtására. Elképzelhető ugyanis, hogy az adott szolgáltatónak nem teljes körű, csak egyes résztevékenységekre vonatkozó engedélye vagy bejelentése van.

 

 

A megtakarításokról általában

A megtakarítás tulajdonképpen a jelenbeli fogyasztásról lemondást jelent, a jövőbeli fogyasztásaink terhére. Mindannyian tudjuk, hogy spórolni, gyűjtögetni a pénzünket nem egyszerű feladat, azonban számos esetben életünk céljainak eléréséhez ez lehet az egyik legmegfelelőbb út.
Természetesen a vagyoni javak megszerzését (pl:gépjármű, lakás) megtehetjük hitelekből is, azonban számos olyan élethelyzet van, amikor szükségünk lehet arra, hogy megtakarításaink legyenek (ilyen lehet például akár egy gyermek születése, akár a nyugdíjba vonulás). A megtakarítások tudatos tervezése azonban nem is olyan egyszerű feladat, főként mivel igen bonyolult azoknak a pénzügyi szolgáltatásoknak és lehetőségeknek a köre, amelyek mentén ezt megtehetjük.

A megtakarítások jelentősége

A modern fogyasztói társadalomra alapvetően jellemző a fogyasztói türelmetlenség. Míg a rendszerváltás előtt jellemzően éveket vártunk egy-egy nagyobb értékű fogyasztási cikk megszerzésére, addig a 90-es évek végétől kezdve a bankok hitelezési gyakorlatának változásával (nevezetesen a fogyasztási hitelek nagy számban való megjelentetésével) párhuzamosan a fogyasztás volumene is jelentős mértékben megnövekedett a növekedő jövedelmek mellett a megtakarításaink terhére. A fogyasztói társadalmunkat gyakran a türelmetlenség, a javak megszerzésére irányuló azonnali szándékunk jellemzi.
A megtakarítások növekedése a jövedelmek várt csökkenésével párhuzamosan jellemző (például nyugdíjas kor előtt), míg az életpálya kezdetén jellemző a jövőbeli fogyasztás terhére felvett hitel, a megtakarítások alacsonyabb szintje.
A megtakarításaink formától függetlenül kamatoznak különböző mértékben. A kamatok inflációt meghaladó része lesz az ún. reálkamatláb. Amennyiben ez a reálkamatláb növekszik, úgy a korábbi megtakarításokra várhatóan magasabb kamatot kapunk, ami a jelenbeli fogyasztásunk növekedését eredményezi jövőbeni megtakarításaink terhére, míg a hitel felvevők esetében a reálkamatláb emelkedése a kiadások növekedésével a jelen és jövőbeli fogyasztás csökkentésére ösztönöz, azaz a megtakarítások mértéke jellemzően növekszik.
A problémát az jelentheti, ha jövedelmünk jövőben várt növekedése elmarad, például valamilyen betegség, munkanélküliség vagy egyéb nem várt okok folytán. A jövedelem mellett a megtakarítás és hitel közötti döntések meghozatalában döntő tényező a jelenbeli fogyasztás és a jövőbeli fogyasztás ára közötti várható különbség.

Lehetőleg ne a hitel legyen az eszköz, amely által különböző javakat megszerzünk (gépjárművet, lakást), hanem törekedjünk arra, hogy minél több megtakarításunk legyen, amelyet később vásárlásra fordíthatunk!

Pénzügyi termékek a megtakarítások tükrében

A fogyasztói szokásaink változtatásával jelentős eredményeket érhetünk el a jövőbeli sorsunk alakításában. Mindenek előtt tehát tisztában kell lennünk azzal, hogy a megtakarítások jelentősége igen is magas. Ezen túl pedig tisztában kell lennünk azzal is, hogy milyen megtakarítási formák mellett dönthetünk, illetve milyen pénzügyi termékek érhetőek el, amelyek a jövedelmünk, vagy éppenséggel a megtakarításaink terhére költségeket, kiadásokat jelenthetnek számunkra.
Az ún. pénzügyi közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok összefogó rendszere. A rendszer több elemből tevődik össze: pénzpiac, tőkepiac, biztosítások és pénztárak bonyolult szövevényéből.

Kattintson ide az MNB Betét- és megtakarításkereső programjának kipróbálásához!

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi fogyasztóvédelmi Központjának megtakarításokkal kapcsolatos tájékoztatójához kattintson ide!

Az állampapírokról röviden (forrás: www.allampapir.hu)

Mi az állampapír?

Az állampapír az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre.

Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést, mely követelés az állammal szemben nem évül el. Tartós befektetési szerződés esetén az állampapírokon elért kamat, illetve hozam jelentős adókedvezménnyel vagy akár adómentesen kerülhet a befektetők számára kifizetésre. Az állampapírok kibocsátása során az adósságkezelő kiemelt feladata a lakosság kezében lévő állomány növelése.

Állampapír típusok

Futamideje alapján megkülönböztetünk kincstárjegyet (1 év vagy annál rövidebb lejáratú) és államkötvényt (1 évnél hosszabb lejáratú). Előbbi kategóriába tartozik a Diszkont Kincstárjegy, a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy, míg utóbbiba a Magyar Államkötvény, a Prémium Magyar Államkötvény, és a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy. Kamatozás szerint létezik fix, illetve változó kamatozású állampapír, valamint diszkont áron kibocsátott értékpapír.

Állampapír kibocsátása és forgalmazása

Az állampapírok aukció, adagolt kibocsátás, jegyzés és folyamatos értékesítés útján kerülnek értékesítésre.

Állampapírokat a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, a Magyar Posta Zrt. postai szolgáltatóhelyein és az állampapír-forgalmazással foglalkozó Elsődleges forgalmazóknál lehet megvásárolni és eladni.

Az állampapírokba történő befektetés előnyei

  • Biztonság: az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mivel visszafizetése államilag garantált (állami garancia a névértékre és a kamatra, a követelés nem évül el).
  • Magas, előre kiszámítható hozam: általában a betéti szinteket meghaladó hozamot biztosít; amely előre pontosan kiszámítható, amennyiben a befektető az értékpapírokat a futamidő végéig megtartja.
  • Likviditás: az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők.
  • Rugalmasság: változatos, többféle futamidő és címletezés
  • Alacsony költség: az állampapírok értékpapírszámlán (kivéve Kincstári Takarékjegyek) helyezhetők el, így őrzésük biztonságos. A Magyar Államkincstár számlavezetési díjat nem számít fel.