Kártya vagy pénz a zsebbe?

Török-Tóth Kyra

Talán sokan el sem gondolkodtak még azon, hogy ha külföldre mennek készpénzt érdemesebb-e vinni, vagy elég az, hogy a zsebükben lapul a bankkártya. A mai világba talán fel sem merül sokakban ez a kérdés, mert egyre inkább a kártyás fizetés felé szocializálnak minket. De ami igaz itthon, az nem egyértelmű utazásaink során. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy készpénzzel vagy kizárólag a kis plasztik lappal indulunk el. Ha nem szánunk arra egy kis időt, hogy végiggondoljuk,mi mellett döntünk, sok pénzt bukhatunk a tájékozatlanságunkon.

A cikk a Ridikül Magazin 2017. április 20-i számában jelent meg a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat támogatásával

Kezdjük mindjárt azzal, hogy nem minden típusú bankkártyát lehet külhonban használni. Ez nem csak az automatáknál, hanem a vásárlásnál is igaz lehet. Éppen ezért, mielőtt próbálkoznánk pénzkivétellel, érdemes ellenőrizni, hogy az ATM-en fel van-e tüntetve a kártyánk úgynevezett védjegylogója. Ha igen, akkor nem csak pénzt tudunk az adott országban kivenni, hanem egészen biztosan fizethetünk is vele az üzletekben.

Azonban az sem mindegy, egy pénzkivétel mennyibe kerülhet nekünk külföldön. Itthon megszoktuk, hogy az első kettő ingyenes. Nos, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy idegen országban nem úszhatjuk meg ilyen olcsón. Ugyanis ilyenkor nem közvetlenül váltjuk át a forintot az ország pénznemére, hanem először dollárra, vagy euróra váltja át a bank, majd ezt váltja át a számlavezető bankunk saját deviza eladási árfolyamán. Arra is vigyázzunk, hogy több bank nemcsak magas díjat számol fel, hanem sokszor a deviza eladási árfolyam helyett, valuta eladási árfolyammal számol. Tehát kétszeres átváltás történik ilyenkor. Vegyünk egy példát: ha Horvátországban fizetünk az euró-elszámolású kártyánkkal, akkor a kunát először euróra, majd az eurót váltja forintra a bank – tehát kétszer kell a deviza vételi és eladási ára közötti különbséget megfizetni.

Ugyanez történik, ha kártyával vásárolunk. A kártyás vásárlásokat a közhiedelemmel ellentétben nem középárfolyamon, hanem vételi árfolyamon számolják el. A kártyás fizetés alapvetően költségmentes, viszont sokat számít az adott ország valutája.

Ha a két fő devizát használó országok valamelyikében használjuk a kártyát, akkor természetesen csak egy pénzváltás történik.

Ha a mellett döntünk, hogy itthon váltunk pénzt, akkor elég egyszerű a képlet. Az indulás előtt mérjük fel, hogy körülbelül mennyi pénzre lehet szükségünk és azt váltsuk át. Megéri viszont körülnézni, hogy hol mennyiért kínálják az adott ország pénzét.

Egzotikus országokba utazáskor különösen ajánlatos előre itthon pénzt kiváltani. Akkor járhatunk a legjobban, ha valamilyen nemzetközileg elfogadott valutát – dollárt vagy eurót – vásárolunk, s majd azt váltjuk át, a helyi pénzre. Ennek költsége a pénzváltóktól és az ott alkalmazott átváltási árfolyamtól függ, vagyis az összes költségünk a váltók eladási árfolyama és a középárfolyam közötti különbség.

TIPPEK:

• Általában sem külföldön, sem itthon nem éri meg hitelkártyát készpénz felvételre használni
• Külföldi pénzváltóknál előfordul, hogy a váltásért jutalékot számítanak fel. Keressük a “no commission” feliratot a pénzváltókon!
• Előfordulhat, hogy a pénzváltó kirakatában, és a benti táblán eltérő árfolyamok vannak feltüntetve. Váltás előtt győződjünk meg, hogy bent is a kinti árfolyamok láthatóak-e!
• Soha ne adjuk át a kártyánkat illetékteleneknek! Ne engedjük meg pl. a pincének, hogy elvigye “lehúzni” a kártyánkat. Hozza ki a terminált, vagy menjünk vele, és végezzük el a műveletet sajátkezűleg!
• Nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb bankkártyával annak fizikai jelenléte nélkül, a PIN kód ismerete nélkül (!!!) is lehet fizetési műveletet kezdeményezni! Ne engedjük, hogy illetéktelenek megismerjék a kártyánk két oldalán található számsorokat!
• Legjobb, ha a kártyánk mellett némi készpénzt is viszünk magunkkal, és azt a csomagunk különböző pontjain helyezzük el (pl. egy részét a kézi poggyászban, egy részét a bőröndünkben).